Gluténmentes diéta

A lisztérzékenység kezelésében alapvető jelentőségű az élethosszon át tartó gluténmentes diéta. A glutén, mint összefoglaló név nem csak a búzában található gliadinra, hanem a rozsban található hordeinre vagy az árpában jelen lévő szekalinra is vonatkozik. Az élelmiszerek gluténtartalmának meghatározásánál ezeket együttesen veszik figyelembe. A diéta szigorú betartása rendkívül fontos, mivel segítségével megelőzhetők a betegség későbbi szövődményei. A gluténmentes étkezéssel kapcsolatos betegoktatás alapvető jelentőségű a kezelés sikere szempontjából, mivel a be nem tartása esetén újra aktiválódik a betegség, így frissen diagnosztizált cöliákia esetén dietetikus személyre szabott tanácsadását javasolják.Fontos megemlíteni, hogy teljesen gluténmentes termék nem létezik, a csomagolásokon található "gluténmentes" megkülönböztetés a nagyon alacsony, a beteg egészsége számára nem ártalmas határérték alatti gluténtartalmat jelzi. Ugyan a még tolerált glutén mennyisége betegenként változó, 10 mg/nap alatti gluténbevitelnél nagyon valószínűtlen, hogy szövettani eltérés alakuljon ki, az eddigi vizsgálatok alapján a biztonságos határ valahol 10 és 100 mg napi gluténbevitel között határozható meg. 

A betegnek nem pusztán arra kell ügyelnie, hogy gluténmentesen étkezzen, de gondoskodnia kell a vitamin, ásványi anyag és élelmi rost bevitelről is, mivel a gluténmentes ételek utóbbiakban sokszor szegények. A diéta betartása nem egyszerű feladat és a betegek gyakori panasza, hogy nem széleskörűen elérhetőek a gluténmentes termékek, valamint hogy a diéta hátrányosan érinti a szociális életüket, mivel sokkal kevesebb étteremben mernek csak rendelni, illetve sokszor ismerősöknél vagy barátoknál sem mernek enni. Szintén nehézséget jelent, hogy a kifejezetten gluténmentes termékek amellett, hogy kevésbé elterjedtek és elérhetők, rendszerint jelentősen drágábbak is, mint a búzából készült megfelelőik. A gluténmentes diéta betartását lényegesen megkönnyíti, ha a beteget dietetikus vagy orvos kellően felvilágosítja.
A diéta érezhetően csak azoknak javítja az életminőségét, akikben a betegség korábban valamilyen panaszt okozott, az eleve tünetmentes betegekben szubjektíven nem mérhető a hatása. Ha a betegség a diétát követően stabillá vált és megszűntek a korábbi tünetek, akkor a beteg követése és időnkénti orvosi ellenőrzése javasolt, melynek keretében célszerű felszívódási zavarra utaló laboreltéréseket keresni, valamint a máj funkciókat ellenőrizni és a megfelelő diétázást igazoló szerológiai teszteket elvégezni.

A beteg számára tiltott élelmiszerek

Minden nagy gluténtartalmú gabonaféle tiltott. Semmilyen formában sem fogyasztható búza, rozs, árpa, ezek hibridjei, tönkölybúza, vagy annak elődjei. A betegek számára tiltottak a búza, rozs, árpa, tönkölybúza eredetű élelmiszerek, így az ilyen lisztből készült pékáruk, kekszek, tészták. Ugyancsak kerülendőek a búzaliszttel készült rántott húsok, rántással vagy habarással sűrített főzelékek. A gabonapelyhek az esetek nagy részében tartalmaznak glutént. Külön figyelmet kell fordítani a feldolgozott élelmiszerekre és késztermékekre, hogy ne tartalmazzanak gluténtartalmú összetevőt. Mivel a glutént szívesen alkalmazzák emulgeátorként, stabilizátorként, vagy aromaanyagok hordozójaként, nem könnyű ezt felismerni. Csak körültekintéssel fogyaszthatók a különböző húsipari termékek (felvágottak, kolbászok), melyek adalékanyagai sokszor gluténtartalmúak. Ugyancsak problémát jelenthetnek a fűszerek, puding porok, fagylaltok.

Az, hogy Magyarországon melyik gyártó mely termékei gluténmentesek, a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank honlapján megtekinthetők. 

Fogyasztható élelmiszerek

Nagy általánosságban fogyaszthatók a különböző húsok, halak, zöldségek, gyümölcsök, a burgonya, az álgabonák (pl. amaránt, hajdina, chia mag, quiona), a hüvelyesek (pl. borsó, lencse), néhány valódi gabonaféle (pl. rizs, kukorica, cirok, teff). Szintén nem tartalmaz glutént a köles. Ezek, és a belőlük előállított termékek gluténmentesnek tekinthetők, amennyiben külső gluténforrással nem szennyezettek.

A szójabab önmagában nem tartalmaz glutént, azonban sokszor külső forrásból szennyezett, így kockázatot jelenthet, a kínai konyhában előszeretettel használt szójaszósz pedig gyakorlatilag mindig tartalmaz glutént, így kerülendő.
 

Sok kész termék csomagolásán szerepel a "nyomokban glutén tartalmazhat" felirat, melyet a gyártók elővigyázatosságból helyeznek el azon termékek esetében, melyek bár önmagukban nem tartalmaznának glutént, azonban glutént is felhasználó üzemben készültek, így nem zárható ki a szennyeződés.
A lepárlással előállított rövid italok, még ha gluténtartalmú gabonából készültek is, a legtöbb szerző szerint fogyaszthatók, mivel az előállítás során csak elhanyagolható mennyiségű glutén marad bennük. Ezek közé tartozik pl. a whisky vagy a gin. Ugyanakkor mások óvatosságra intenek, és a tömény italok közül inkább csak a glutént nem tartalmazó alapanyagokból előállítottakat tekintik biztonságosnak (pl. vodka, rum). A sörök azonban kerülendők, belőlük csak speciális, kifejezetten a betegeknek szánt gluténmentes márkák ihatók.

A diéta elején egyes betegek a bélrendszer kiterjedt károsodása miatt nem képesek feldolgozni a tejet és a tejtermékeket, ezért ezt is figyelembe kell venni. Amíg a bélbolyhok nem regenerálódnak, addig ezek a betegek a tejet, tejtermékeket szójatejjel pótolhatják. 

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt%C3%A9rz%C3%A9kenys%C3%A9g